Mopszmánia

Gyertek, megmutatom a bélyegalbumom...ami telis tele van mopszokkal. Az oroszok és a régi szovjet tagállamok járnak az élen a mopszlis bélyeg kiadásban, ezzel még egy jó pontot szerezve nálam.

Ezt a mopszbébis bélyeget 2000-ben adták ki az Arab Emirátusokban. Az ember legszívesebben közéjük szaladna és jól megölelgetné őket. Miközben ezt írom a számon önkéntelenül megjelent egy mosolyés elfogott a "Jaaaaaaaaj-érzés.

Ez a szintén 2000-es kiadású bélyeg a Nyugat-afriaki Beninből származik. Az alkotó jól ráérzett a mopszlik egyik legmeghatározóbb arckifejezésére, amivel szinte bárkit letudnak venni a lábáról. Ellen tudnál állni az ebédlő asztalnál, hogy egy falatkát Neki is adj?

Ez a minimalistább változat a himalájai Bhutánban készült. Mivel az ország évente csak 4000 túristát enged a határain belülre, nagy szükség van levélpapírra, na meg bélygre, hogy a külhonba szakadt rokonokkal a kapcsolat megmaradjon.

Ezek a bélyegek,ahogy azt a cirill betű is sejteti, mind-mind Oroszországból, vagy a volt szovjet tagállamokból származnak. Itt már a szomorú mopsz jelenik meg, aki egy kis ölelésre vágyik.

A Karib-szigeteken gondolom nem volt túl sok pénz e az államnak, amit a bélyegkészítésbe ölhetett, de azért ennél egy kicsit tehetségesebb művészt is felfogadhattak volna...A bélyeg a kutya évének alkalmából készült.

Végül,de nem utolsó sorban a sivatagi mopsz, aki valószínűleg egy shar-pei törvénytelen gyermeke. Kambodzsában sem a realisztikus ábrázoláson volt a hangsúly,lehet egy fényképpel jobban jártunk volna.

A mai nappal elindul a Mopszmánia blog, ami nem titkoltan a világ legaranyosabb kiskutyáival fog foglalkozni.

Ericnek nagyon-nagy köszönet a designért! (szív)

Először egy kis mopsz történelem:

Kínai eredet 

A tudósok a mai napig sincsenek tisztában azzal, hogy mikor alakultak ki olyan rövidszőrű, kunkorodó farkú és rövid orrú kutyák, mint a mopsz. De abban egyeznek az álláspontok, hogy már időszámításunk előtt tenyésztették a kínaik kisméretű; rövid, széles és laposfejű kutyákat. Ezeket palotában tartották és általában eunuchkok tenyésztették őket.

A rövid orrú kutyákat már jóval a kereszténység előtt ismerték Kínában. Sőt, az uralkodók kedvelt társai voltak, előfordult olyan is, hogy 4000 eunuch tevékenykedett egy tökéletes egyed létrehozásán. Ezen kínai kutyákat, csak a korabeli ábrázolások alapján ismerhetjük, amelyek viszont rendkívül stilizáltak. Mégis 3 alaptípust tudunk megkülönböztetni: az oroszlánkutyát, a pekingit és a Lo-sze-t, amely a modern mopsz legvalószínűbb őse. Tenyésztésük során legfőbb fizikai elvárás az volt, hogy minél kisebb legyen, hogy rendelkezzen minél elasztikusabb bőrrel, rövid szőrrel és a hercegi jegyekkel (három ránc a pofán és egy függőleges csík). Nagyra becsülték a fehér fejfoltot is. Kívánatos volt a kompakt test, a jó csontozat, a lapos arc és a szögletes állkapocs.

A kereskedelem révén a Kelet és Nyugat szoros kapcsolatban állt egymással már a Han dinasztia (i. e. 200) idején is. Viszont csak a Ming-dinasztia (1368–1644) alatt épültek ki a kereskedelmi kapcsolatok az európai kontinenssel: portugálokkal 1516-ban, a spanyolokkal 1575-ben, a hollandokkal 1604-ben kezdődött. A kereskedők hamar felismerték az üzleti lehetőségeket a kis testű kutyákban, így jutott a mopsz a nyugatra.

(wikipedia)